Fejlesztési terület: Hallás - Szurdo

Hallásveszteség

Az emberi hallás meghatározott magasságú és erejű hangokat képes felvenni. A 20 év körüli ember a 20 és 20 000 Hz közötti akusztikus benyomások érzékelésére képes. A dobhártya rezgése áttevődik a hallócsontokra és, majd a belső fülben lévő folyadékra. A hallósejtekben keletkező jeleket a hallóideg sejtjei vezetik el az agykéreghez. A hallássérülés a hangerő, illetve a hangmagasság csökkent, illetve hiányos érzékelésében mutatkozik meg.

25-40 dB hallásveszteség – enyhe nagyothalló
40-60 dB hallásveszteség - közepes nagyothalló
60-80 dB hallásveszteség – súlyos nagyothalló
80-90 dB hallásveszteség – átmenet a nagyothallás és a siketség között
90-105 dB hallásveszteség – hallásmaradványos siket
105 dB feletti hallásveszteség – siket

Mire kell figyelni, mik lehetnek a hallássérülésre utaló jelek ?

ha a baba nem reagál erős, váratlan hangokra
ha a hirtelen erős zajokra nem ébred fel
ha a mama hangja nem, csak a látványa nyugtatja meg
ha a gügyögése nem lesz egyre színesebb, változatosabb, megmarad a kezdeti szinten, esetleg elnémul
ha nem jelennek meg időben az első szavak
ha a halk beszédre semmit nem reagál

Megjegyzés: A zenélő babajátékok becsaphatják a szülőt, ugyanis szinte mindegyik villog/világít. A gyermek a fényeffektusra reagál, nem a hangra. Próbaképpen érdemes leragasztani a fényforrást, a gyermek működésbe hozza a játékot, és egyértelműen keresi a hozzá tartozó fényt, avagy továbbra már nem érdekes számára a játék, hiszen nem villog/világít. (Egyes babjátékokon hangerő szabályozó gomb is van, érdemes próbálgatni.)

Később

ha a gyermek nem figyel a halkabb beszédre
ha a magatartása indokolatlanul megváltozik, figyelmetlenné válik
ha a beszédet csak akkor érti ha látja a beszélő száját is (Pl.: Lépcsőházban mennek fel/le, a gyermek a szülő mögött, szülő beszél, s mire a célhoz érnek, a gyermek nem csinálja, amit a szülő kért. Mama a konyhából kiszól, gyermek a nappaliban már nem tudja meghallani és értelmezni mama szavait.)
ha a beszédfejlődése leáll, stagnál
ha a beszéde érthetetlenül pösze
ha mindig feltűnően hangosan beszél, gyakran visszakérdez
ha összetett utasításokat nem vagy csak részben ért meg (Pl.: Hozd ki a szobádból a táskádat és pakold ki a könyveket az asztalra!)
hangosan néz tv-t/ hallgat zenét

Rizikó tényezők

a családban előforduló halláscsökkenés
a terhesség alatti fertőzések ( pl.: toxoplazmózis, cytomegalovírus)
születési szövődmények, fertőzések (pl.: herpes )
igen kis súlyú koraszülött
terhesség vagy szülés alatti oxigénhiányos állapot
magas lázzal járó súlyos fertőző betegség (pl.: agyhártyagyulladás )
gyógyszerek mellékhatásai

Hallókészülék ellátás

Ha felmerül a gyanú, hogy a kisgyermek nem jól hall , akkor minél hamarabb fel kell keresni a legközelebbi audiológiai szakambulanciát, ahol korszerű és megbízható eszközökkel megvizsgálják a gyermek hallását. Csecsemőkorban elsősorban objektív ( pl.: BERA) hallásvizsgálatokat végeznek, később ezt szubjektív ún. játékaudiometriás vizsgálatokkal egészítik ki. A pontos diagnózis felállításához a vizsgálatokat többször is el kell végezni.

Ha a kisgyermek beszédfejlődését átmeneti vagy végleges hallásromlás késlelteti feltétlenül szakorvos és audiológus segítségét kell kérni. A sérülés típusának és mértékének megfelelően különböző módszerekkel és eszközökkel orvosolható a probléma. Már fél éves kortól hallókészüléket viselhet a baba ! Ezzel egyidőben elkezdődhet a gyermek korai hallás és beszédfejlesztése szakképzett segítséggel. Fontos: A gyermek hallás-beszédfejlődése akkor a legeredményesebb, ha minél korábbi életkorban derül fény a hallássérülés megállapítására és a hallókészülékes ellátásra.

Vizsgálatok helye

Audiológiai állomás (minden városban van 4-5 képviselet is):

Geers

9021 Győr, Árpád út 34.

+36-96/517-132

gyor@geers.hu

Amplifon

9024 Győr, Szent Imre út 41.

+36-96/410-119

ugyfelszogalatl@amplifon.com

Audika Halláscentrum

9022 Győr, Batthyány tér 15.

+36-70/796-9427

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat - Székhely Szakértői Bizottság (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató És Gondozó Tagintézménye) 1141, Budapest, Mogyoródi út. 128. tel.:+36-1/474-6000), amely Szakértői Bizottság szakértői véleményben rögzíti, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI), érzékszervi fogyatékos.

Ez a szakértői vélemény azért szükséges, hogy a gyermek és a szülő egy gyógypedagógustól (kizárólag hallássérültek szakos gyógypedagógiai tanártól vagy terapeutától) heti rendszerességgel kapjon segítséget. Az audiológus egy jól beállított hallókészülékkel látja el a gyermeket. Ám ezzel a készülékkel meg kell tanulni a hallottakat értelmezni és beszélni. Ezt hallássérültek szakos gyógypedagógus (szurdopedagógus) tudja megtanítani. A budapesti szakértői vélemény előírja a szurdopedagógiai megsegítés mértékét.

A gyermek további oktatása, nevelése

Szegregált (hallássérült gyermekekkel együtt) nevelési/oktatási formában speciális nevelési tervvel/tantervvel, szurdopedagógus szakemberekkel történik a nevelés/oktatás. Szegregált oktatási intézményt jelenleg Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Egerben, Vácott, Kaposváron, Sopronban találunk.

Integrált (halló társakkal együtt) nevelési/oktatási formában a szurdopedagógus nincs minden nap, minden órában együtt a hallássérült tanulóval. A hallássérült gyermekek győri integrációja utazó szurdopedagógusokkal megoldott.

Az integráció előnyei

Integrálhatóság kérdésében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. A (be)fogadó intézmény Alapító Okiratában szerepelnie kell, hogy érzékszervi fogyatékos gyermeket fogadhat. Az intézménynek biztosítani kell azokat a személyi (szurdopedagógus) és tárgyi feltételeket, melyek a hallássérült gyermek számára szükségesek.

A hallássérült gyermekek esetében elsődleges előnyt jelent a jól beszélő környezet: a halló, jól beszélő gyermekek állandó jelenléte és a pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár) igényes, a hallássérült gyermek beszédszintjénél magasabb beszédpéldája. Ugyancsak igen fontos előny a hallássérült gyermek számára a halló gyermekek magatartásmintája, annak lehetősége, hogy szokásaikat átvegye, kövesse. Számos kutatás igazolja, hogy az integrált hallássérült gyermekek az óvodai/iskolai teljesítmények terén meghaladják hasonló korú, speciális intézményekben nevelkedő társaikat. A gyermek önbizalmát erősítheti az a tény, hogy a normál óvodai/ iskolai közösség teljes értékű tagja. Jobban fejlődik az önállósága, nagyobb mértékben várják el tőle, hogy saját maga csinálja meg azokat a dolgokat, amelyekre képes. A közös munka és játék arra ösztönzi a hallássérült gyermeket, hogy nagyobb eredmények elérésére törekedjenek. Ez elősegíti, hogy egészséges és pozitív én-képe alakuljon ki. Ugyanakkor ez az én-kép reálisabb lesz, mivel a gyermeknek módja van arra, hogy a jól halló gyermekek állandó jelenléte miatt sokkal realisztikusabban ítélje meg saját képességeit.

Rendkívül lényeges az általános személyiségfejlődés szempontjából, hogy az integráltan tanuló gyermekek megmaradhatnak a családi körben, s nem kell a lakóhelytől távolabbra található speciális intézménybe járniuk. A szülők számára előny, hogy elkerülheti az elválást gyermekétől. Továbbra is aktívan részt vehet (és részt is kell, vegyen) a gyermek fejlesztésében. Mivel gyermekük fejlődését, ismeretit, játékát állandóan összevethetik a többiekével, sokkal reálisabb képet alakíthatnak ki róla. Láthatják azt is, hogy bizonyos őket aggasztó jelenségek az összes gyermekre jellemzőek, és nem a hallássérülés következményei. Ily módon javulhat a szülők véleménye mind gyermekükről, mind saját magukról.

Az integráció komoly előnyökkel járhat a nem fogyatékos gyermekek számára is. Azt is megtanulják gyakorlatban, hogy a fogyatékos gyermekek is képesek arra, hogy egyes dolgokat másoknál jobban csináljanak, ugyanúgy, ahogyan ők maguk is képesek erre. Megalapozódik a mások iránti felelősségérzet és empátia is.

Az integráció a pedagógusok számára is előnyt jelent. A „problémás gyerek” jelenléte olyan megoldások kitalálására készteti a pedagógust, amelyekre egyébként talán kevésbé gondolna, s ezáltal saját eszközrendszere tetemesen gazdagodik. Lehetőség nyílik az egyéni képességek sokkal differenciáltabb megítélésére. Módszertanilag nyereséget jelent. A módszerek, amelyeket a fogyatékos gyermek nevelése közben sajátítanak el, ugyanolyan hasznosak a más, kissé gyengébb képességű gyermekekkel való munkában is. (Tény, hogy a leghatásosabb nevelési módszerek jelentős részét fogyatékos gyermekek számára fejlesztették ki először.)

Szülőknek szóló könyvajánlás

Gisela Batliner: Hallássérült gyermekek játékos fejlesztése.

Szülőknek szóló könyv a hallás és a beszéd korai elsajátításáról. A könyv elsősorban a szülőknek nyújt hathatós segítséget, de hasznosíthatják a gazdag ötletgyűjteményt a gyakorló, hallássérült gyermekek fejlesztésével foglalkozó gyógypedagógusok is.

A legfontosabb tárgyalt kérdések, melyekre válaszokat találunk a könyvben:

Hogyan zajlik a gyermek hallás-és beszédfejlődése?

Melyek és hogyan hasznosíthatók a technikai segédeszközök?

Hogyan támogatható a legjobban a gyermek fejlődése?

Bemutatásra kerülnek azok a mindennapos tevékenységek, amelyeket a szülők és szakemberek egyaránt kiaknázhatnak a hallássérült gyermek sokoldalú fejlődésének biztosítása érdekében. A szerző a fő hangsúlyt a hallás és a párbeszéd fejlesztésére helyezi, melyek a napi otthoni mindennapi eseményekbe ágyazva valósulnak meg és a természetes szülői magatartás fontosságát hangsúlyozza.