Fejlesztési terület: Komplex

Komplex gyógypedagógiai terápia

A tanulás rendkívül összetett pszichikus folyamat. Ebben a folyamatban a gyermek a tanulási képességeit mozgósítja. Kognitív, kommunikációs, motoros, kreatív, orientációs és szociális képességeit. Ha a képességek bármelyike gyengén vagy alul működik a tanulást rendkívüli módon megnehezíti.

Komplex gyógypedagógiai terápiában a gyermek erősségeire alapozva segítjük elő a gyengén működő vagy megkésett területek fejlődését.

A fejlesztést oligofrén pedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája, pszichopedagógia szakos gyógypedagógusok végzik.

A foglalkozásokon a gyermekek 2-3 fős kis csoportokban, indokolt esetben egyénileg vesznek részt. Szakértői vélemény alapján, egyéni fejlesztési terv szerint, a gyermeket mindig a következő „lépcsőfokra” eljuttatva tevékenykedünk. Foglalkozásaink játékosak, igazodva a gyermekek életkorához, egyéni sajátosságaihoz.

Kognitív képességek:

A kognitív működés alapjai a részképességek. Összehangolt működésük alapozza meg a beszéd, gondolkodás, később az iskolai tanulás, magatartásszervezés minőségét.

• Percepció: A környezetünkből a különböző érzékelési csatornákon keresztül érkező információk felfogása, összekapcsolása, sorrendjének      feldolgozása. A fejlesztés vizuális, auditív, verbális, taktilis, mozgásos tapasztalatszerzés biztosításával történik. Játékos gyakorlatokkal segítjük a funkciók kialakítását, a különböző területekről érkező ingerek összekapcsolását, működésének megerősítését.
• Figyelem: A környezetünkből származó ingerek közül a számunkra fontosak kiszűrése, egy dologra történő összpontosítás. Óvodás kor végére kell, hogy kialakuljon a szándékos figyelem képessége, amely elengedhetetlen az iskolai tanuláshoz. Fejlesztés során a figyelem tartósságának, intenzitásának növelésére, a szelektív és a megosztott figyelem kialakítására, erősítésére törekszünk.
• Emlékezet: A különböző csatornákon keresztül észlelt, felfogott és összekapcsolt információk, tartalmak az emlékezetben tárolódnak. Fejlesztés során a vizuális, auditív, verbális, mozgásos csatornákon keresztül az emlékezetbe vésés, megtartás, felidézés folyamatait, a keresztcsatornák működésének képességét erősítjük.
• Gondolkodás: A megismerő tevékenység legmagasabb foka. Segítségével vagyunk képesek a problémák megoldásához vezető út megtalálására, alkalmazására, szabályok megfogalmazására, következtetések levonására, véleményünk megindoklására. Alapműveletei a tanulási folyamatokban, gyakorlás által jönnek létre. Az alapműveletek együttes működése, a működés szintje határozza meg a képesség fejlettségét.

Fejlesztés óvodás korban alapműveletek – fogalmak kialakítása, számfogalom, mennyiségfogalom, ok-okozati összefüggések felismerése, analógia alkotás, összehasonlítás, rendezés, elvonás, analízis, szintézis – gyakorlásával történik.

Kommunikációs képességek:

A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban állnak egymással. A beszéd a gondolkodás nyelvi eszköze, minél többet beszél, kommunikál a gyermek, annál jobban mozgósítja, fejleszti gondolkodását. Beszédészlelés, beszédértés fejlesztésének leírása részletesebben a „Logopédia” fejezetben…

• Motoros képességek: Az óvodás gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Mozgásos tapasztalatokon alapulnak az értelmi műveletek, mozgásos tapasztalatok segítségével alakul a test-séma, én-kép. A nagymozgások, koordináció, egyensúlyérzékelés fejlesztése általában külön erre a célra szervezett mozgásfejlesztő foglalkozáson történik.
  Vizuomotoros koordináció, finommotorika fejlesztése az iskolai írás, olvasás tanulás előkészítését segíti. Labdajátékok, célba dobás, gurítás, gyurmázás, rajzolás, színezés, papír tépése, vágás, hajtogatás, apró tárgyakkal való tevékenykedés fejlesztő hatással bírnak.

Orientációs képességek:

Térben, időben való tájékozódás, a természet és társadalom viszonyaiban történő eligazodás.

• Általános tájékozottság: A gyermek önmagára, szűkebb-tágabb környezetére vonatkozó ismeretei. Különösen iskolakezdés előtt álló gyermekek esetében kerül előtérbe, Fontos, hogy ebben a korban már önmagáról, családjáról, az őt körülvevő világról rendelkezzen megfelelő ismeretekkel. Eligazodjon az őt körülvevő természeti-társadalmi viszonyok között.
• Téri tájékozódás: Térben, téri viszonyok közötti eligazodás. A gyermek számára kiindulási pont a saját teste. A téri irányok bemozgásának, a téri helyzetek különböző mozgásos megtapasztalásának nagy szerepe van a fejlődésében. Fejlesztés: testséma, téri irányok, bal-jobb differenciálás, saját test közvetítésével, térben, síkban. Négy fő iránymező, tárgyak egymáshoz való viszonya, tájékozódás sorokban, oszlopokban, téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések gyakorlása.
• Idői tájékozódás: Eligazodás időbeli viszonyok között. Az eltelt idő érzékelése. Az időélmény megtapasztalását segítik a ciklikusan visszatérő események. Évszakok, hónapok, napok körforgása, napszakok, a hozzákapcsolódó eseményekkel. Az időmérés eszközeinek megismerése. Az időre vonatkozó kifejezések pontos használata.
• Szociális képességek: Személyközi kapcsolatok kialakítása, az abból származó élmények feldolgozása, részvétel szociális aktivitásban, tájékozódás szociális viszonyok között, a gyermek identitásának, önismeretének kialakítása.

Kódok

• BNO-F82 A motoros funkciók specifikus fejlődési zavara
  Legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének korlátozottsága. A gyermek teljesítménye a motoros koordinációt igénylő mindennapi tevékenységek során lényegesen gyengébb a biológiai kora és az intelligenciája alapján elvárható szinttől. Ez megnyilvánulhat a kisgyermekkori mozgásos fejlődési lépcsőfokok késleltetett elérésében: a gyermek késve tanulja meg a futást, ugrást, lépcsőnjárást, csomókötést, ki- és begombolást, labda eldobását, elkapását. A gyermek „ügyetlenebb” lehet a különböző mozgáskoordinációt igénylő feladathelyzetekben, korlátozott lehet a rajzolási készsége és a grafomotorikája, a későbbi iskolai időszakban a kézírás minőségében is megmutatkozhatnak ennek jelei.
  
  Terápia: Komplex gyógypedagógiai ellátás
  
  
• BNO-F83 Kevert specifikus fejlődési zavar
  Olyan kombinált fejlődési zavar, amely egyszerre érintheti a beszédet, a nyelvet, az iskolai készségeket, és a motoros funkciókat, de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett, hogy elsődleges diagnózisként alkalmazható volna. A zavar nem mindig, de általában a kognitív funkciók általános károsodásával társul.
  
  Terápia: Komplex gyógypedagógiai ellátás
  
  
• BNO-F90 Hiperkinetikus zavarok
  • BNO-F90.0 Az aktivitás és a figyelem zavarai
  • BNO-F90.1 Hiperkinetikus zavar magatartászavarral
  • BNO-F90.8 Egyéb hiperkinetikus zavar
  • BNO-F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség. Vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, a feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Létezik hiperaktivitás a figyelemzavar és más tünetek nélkül, melyet hipermotilitásnak nevez a szakirodalom. Bár a figyelemzavar tünetei időnként egészséges személynél is jelentkezhet, figyelemzavarról, mint betegségről akkor beszélhetünk, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket, a szokottnál tartósabbak, erősebbek, és egyszerre több mentális gond is jelentkezik.

A figyelemzavarban szenvedő gyermek képessége a figyelésre nem olyan, mint a kortársaié, figyelme csak rövid ideig köthető le és könnyen terelődik. Elfelejti feladatait, esetleg nem emlékszik rá, félbehagy tevékenységeket. Gyakori tünete a hiperaktivitás-nyüzsgés. Rengeteget szaladgál, felmászik mindenhová, veszélyérzete kialakulatlan. A hiperaktivitás a túlzott beszédtevékenység formájában is megmutatkozhat. Az esetek egy szűk körében-különösen lányoknál-a hiperaktivitás akár teljes mértékben is hiányozhat, ők tűnhetnek akár visszahúzódóaknak, álmodozóknak.

Impulzívak: Nem tudnak kivárni, nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló következményeit. Sok esetben figyelmet követelő magatartást tanúsítanak, szinte kielégíthetetlen az igény a másik ember figyelmére, mely történhet bohóckodás, helytelen vagy veszélyes cselekedet által. Az impulzív gyermek nehezen vagy egyáltalán nem képes kontrollálni önmagát. Koordinációs nehézségek is jelentkezhetnek, mely nagy-és finommotorikus területeken mutatkozik meg. A szociális magatartás jellegzetességeként említhető, hogy ellenáll az elvárásoknak, nehezen tanul a „hibáiból” és a büntetésből. Emocionális hangulatváltozások megjelenhetnek, szélsőséges túl erős reakciók vagy éppen ennek a hiánya-érzéketlenség formájában.

Terápia: Komplex gyógypedagógiai-pszichológiai ellátás

Ajánlott munkafüzetek szülőknek, otthoni játéklehetőségekkel:

• Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem! Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig
• Ferlingné Csányi Edit: Játsszunk együtt! - Képességfejlesztő játékok 5-6 éves gyermekek számára
• Szabó Borbála: Mozdulj rá! Mozgással kísért vers-és mondókagyűjtemény
• Tamás Eszter: Iskolába készülök
• Tamás Eszter: Számolvasó-fejlesztő feladatok a tanulási nehézségek megelőzésére
• Keresd a különbséget Bobó Macival (Feladatok a koncentráló képesség fejlesztéséhez 4-7 éves korú gyermekek számára
• Highlights: Rejtett képek kicsiknek és nagyoknak

Mozgásfejlesztések

A mozgás alapvető életjelenség és szükséglet, mely átszövi az ember teljes életét. Az egész életre, a világra jellemző dolog. Hiánya károsan befolyásolja a test, az egészséges lélek, a fejlett értelem alakulását.

A legtöbb mozgásfejlesztő terápia célja, feladata:

• a gyermek fennmaradó kóros reflexeinek leépítése,
• a mozgásfejlődés lépcsőinek újratanulása,
• az alapvető mozgásformák begyakorlása,
• az érzékelési, észlelési területek ingerlése.

Gyakran hallott terápiák, mozgásfejlesztések röviden:

• Katona módszer (Katona Ferenc professzor dolgozta ki)
  Kidolgozta az újszülöttek neurológiai szűrését és elterjesztette az országban a perinatálisan sérült csecsemők mozgásfejlesztését. Kisebb sérülés esetén a betanított mozgásmintákat az agy automatizálja, így a kóros mozgásminták rögzülését megelőzhetik. A Katona-módszer egyben egy kezelési mód is, melyet az anya megtanulhat, otthon naponta végezhet, így cselekvő részese lehet gyermeke gyógyulásának. Koraszülés, fejlődési késedelem, izomtónus zavarok, csecsemőkori figyelemzavar esetében javasolt a módszer alkalmazása. A terápiák korai kezdésének (korai mozgásfejlesztés) alapvető szerepe van az eredményességben, a mozgásfejlesztésben.
  
  
• Bobath terápia
  A korai agykárosodás okozta mozgás-rendellenességek esetében alkalmazott mozgásterápiás eljárás. A helyes testhelyzet megválasztása, melynek célja az átlagostól eltérő tartásformák, mozgásminták gátlása, az izomtónus egyensúlyba hozása. A megfelelő testhelyzet mindig egyénre szabott, függ az aktuális állapottól.
  
  
• Dévény-módszer (DSGM)
  Olyan, Magyarországon Dévény Anna által kidolgozott Speciális Manuális Technika- Gimnasztika Módszer, melynek során a szakember a rendellenes izom-, ín- és kötőszövetrendszert speciális manuális technikával (kézzel) kezeli, fellazítja, normál állapotba hozza. A laza, hypoton izomtónusú újszülötteknél legkésőbb 12, feszes, spasztikus izomtónusú gyermekeknél legkésőbb 5 hónapos korig el kell kezdeni a rendszeres kezelést.
  
  
• HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)
  Lakatos Katalin által kifejlesztett módszer, langyos vízben alkalmazható eljárás. A mozgásterápia alkalmazása a szenzomotoros fejlesztést eredményezi és az idegrendszer kéreg alatti szabályozását, normalizálását segíti elő.
  Kezdő csoportokban minden alkalommal a szülő is a medencében van, így aktívan közreműködik a terápiában. A HRG-terapeuta útmutatásait követve a szülő gyermekével együttesen végzi a gyakorlatot.
  Az azonos tünetekkel bíró gyermekek egy csoportba kerülnek, maximum 4-6 fő a csoportlétszám. A HRG fejlesztés, játékos, látványos. A célzott fejlődést szem előtt tartó, fokozatosan nehezedő és bonyolultabbá váló mozgásformák egymásra épülve váltják ki az idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen ingereket. A foglalkozások kezdetben 30-45 percig tartanak, ahol úszógumi, labda, karika, vízi járda, szörfdeszka, úszódeszka, vízi csikó, kötelek, merülő tárgyak, csúszda és egyéb eszközök használatával, folyamatos mondókázással garantálják a mozgás és értelmi fejlődést, melynek mértéke féléves terminusokban mérhető.
  
  
• Tervezett Szenzomotoros Terápia (TSMT-I, TSMT-II)
  A TSMT terápia feladatsora a nagy és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, és a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, fejlesztik a szerialitást, a ritmusérzéket és a motoros kreativitást. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik.
  
  A terapeuta által bemutatott mozgássort a szülő konkrét rajzok segítségével megkapja, hogy hetente 3x (min. otthon milyen mozgásos – lengetős - hintáztatós feladatokat csináljon a gyermekével. Ezután 6 hetente van személyes kontroll, ahol meg lehet beszélni, hogy melyik feladat hogyan ment, melyiket szerette a gyermek, mennyit fejlődött. S ha a TSMT-terapeuta úgy ítéli meg akkor újabb feladatsorral lehet hazamenni.
  
  
• Ayres terápia - szenzoros integrációs terápia
  Anna Jean Ayres (1920-1988) amerikai agykutató és pszichológus módszere.
  Terápiája a tapintás- és egyensúlyérzék ingerlésén, fejlesztésén át juttatja el a gyermeket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. Különböző eszközökkel a mozgás örömén keresztül fejleszti a külvilágból érkező ingerek integrálódását (összerendezését), annak érdekében, hogy az idegrendszer megfelelő választ tudjon adni. Fejleszti a mozgáskoordinációt, az egyensúlyt, a téri tájékozódást, a figyelmet, a nagymozgásokat, a finommotorikát és a szem-kéz koordinációt. Segít a testkép, testfogalom, oldaliság (jobb-bal) kialakulásában.
  
  Kiknek ajánlható?
  •  koraszülötteknek (pl. szülési traumák után),
  • megkésett mozgásfejlődés esetén,
  • összerendezettlen, „ügyetlen”, rossz mozgáskoordinációjú gyermekeknek,
  • figyelem- és tanulási zavar, tanulási problémák esetén,
  • magatartási problémák, hiperaktivitás meglétekor,
  • mozgássérült, mozgásában akadályozott gyermekeknél (ICP),
  • autista vagy autisztikus megnyilvánulások esetén,
  • szorongó gyermekeknek,
  • tanulásban/értelmileg akadályozott, súlyosan, halmozottan sérült gyermekeknek,
  • finom kézmozgásban (rajzban, írásban) sikertelen, ügyetlen óvodásoknak, kisiskolásoknak.

A terápiás foglalkozások 2-5 fős kiscsoportokban folynak. A csoportszám függ a gyermekek szükségleteitől, az óvoda, a Gyógypedagógiai Hálózat tornatermének nagyságától, a felszerelésektől. A terápia célja az idegrendszer érlelése, melyet speciális Ayres eszközökkel (függőhinta, függőágy, óriáslabda, henger, kötélhágcsóhinta, gördeszka, rugós deszka, függő, billenő hinta, függő tányérhinta, forgó, egyensúlyozó korong, tölcsér, egylábú szék, gólyaláb…) érhetünk el. Arra törekszünk, hogy a mozgás legyen örömforrás. A feladatok nem előre meghatározottak, nincs kényszer. Általában az az eszköz, amit a gyermek kiválaszt magának egybeesik a gyakorlandó funkcióival. A foglalkozásokon sok tapintási és egyensúlyi ingert kapnak. Az akadálypályákon, a különböző forgó, függő, hintázó eszközökön szinte észre sem veszik, de érzékelésük, észlelésük, figyelmük, kitartásuk jelentősen fejlődik. A kellemes, sikeres élmények hatására nő az önbizalmuk, szorongásuk oldódik, magabiztosak lesznek, társas kapcsolataik fejlődnek, mozgásaik összerendeződnek.

• Alapozó terápia

  Az Alapozó Terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszert fejlesztő terápia, melynek során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy ismét végigjárja a már elhagyott mozgásfejlődés szakaszait, pótolja a hiányosságokat, ezáltal biztosítjuk az agy újból indított fejlődésbeli lehetőségét.

  
  A terápia alapjait a fejlődéstani nagymozgások, rugalmasság, egyensúly gyakorlatcsoportok adják, melyet speciális gimnasztikával alapozunk meg. Az egyszerű mozgásoktól haladunk az összetett, sorozatokból álló fejlett koordinációt igénylő feladatok kivitelezéséig. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, ritmus, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel tesszük teljessé.

  
  Az Alapozó Terápia óvodás korosztály esetében, 5 éves kortól, a következő esetekben alkalmazható hatékonyan:

  •  

    akiknél mozgásügyetlenség, kialakulatlan kézdominancia, vagy kimutatott diszlexia veszélyeztetettség áll fenn

  • akiknél a nagymozgások és a finommotorika ügyetlensége figyelhető meg

  • akiknél súlyos beszédfejlődési zavar áll vagy állt fenn: megkésett beszédfejlődés, nehezen kezelhető beszédprodukciós vagy  beszédpercepciós zavarok, esetleg diszfázia gyanúja

     

  • akiknél figyelemzavar és/vagy hiperaktivitás tünetei megfigyelhetőek

     

  • akiknél mentális retardáció és/vagy deficit jelen van

     

  • akiknél részképesség-zavar jelentkezik normál vagy határeset intelligencia-tartomány teljesítése mellett

     

Az Alapozó terápiás foglalkozások a gyermek egyéni képességeit és sajátosságait figyelembe véve egyéni és kiscsoportos formában történik.