Fejlesztési terület: Logopédia

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A gyermek által használt beszéd úgy hangzik, mintha a megfelelő mentális szintje alatt volna.

A nyelvi készségek teljesen normálisak.

II. A terápia elemei:

Beszédmotorika fejlesztése

Akusztikus/verbális észlelés, figyelem fejlesztése

Hallási diszkrimináció fejlesztése

Beszédhangok javítása

Hangfejlesztés

Hangrögzítés

Automatizálás - auditív emlékezet fejlesztésébe ágyazva

Motoros differenciálás - auditív szerialitás fejlesztésébe ágyazva

Akusztikus/verbális emlékezet fejlesztése

Akusztikus/verbális szerialitás fejlesztése

Nyelvi fejlesztés

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Román Bernadett: Javaslatok a beszédfejlesztéshez

Taníts meg engem! Fejlesztő program logopédiai óvodák számára

Dékány Judit - Krasznárné - Korompainé - Szekeres Zsuzsa: Gyakorlófüzet az R,L hangok tanításához

Dékány Judit - Krasznárné - Korompainé - Szekeres Zsuzsa: Gyakorlófüzet a sziszegő hangok tanításához

Thoroczkay Miklósné: Lazán perdülj!

Korompai Istvánné: Cserebere 1., 2., 3., 4.

Monthág Imre: Mondd ki szépen!

Ambrus Noémi és Gulyás Gabriella: Hangadó foglalkoztató füzet az sz, z, c, az s, zs, cs, és a ty, gy, ny hangok gyakorlásához /3 kötet/

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Dr. Gósy Mária - Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

IV. Tanácsok hangzóhibával beszélő gyermekek szülei számára

Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. Nem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni! Ha rossz példát kap a gyermek, azt utánozza és így rögződnek beszédhangjai.

Türelmesen hallgassa végig, legyen érdeklődő, bátorító. Ösztönözze beszédkedvét.

Ha a gyermek hibásan ejtett egy szót, türelemmel javítsa úgy, hogy maga a szülő ismételje meg a pontos ejtést.

Fontos, hogy iskolakezdéskor már tisztán, nyelvtanilag is helyesen beszéljen a gyermek, mert ez a sikeres írás-olvasáselsajátítás előfeltétele. A rendszeres otthoni gyakorlással lehet csak a logopédiai munka eredményes.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A gyermek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb színvonalon használja.

A beszédmegértés normális határok között van.

Az artikuláció zavara előfordulhat.

II. A terápia elemei:

Beszédmotorika fejlesztése

Akusztikus/verbális észlelés, figyelem fejlesztése

Hallási diszkrimináció fejlesztése

Beszédhangok javítása

Hangfejlesztés

Hangrögzítés

Automatizálás - auditív emlékezet fejlesztésébe ágyazva

Motoros differenciálás - auditív szerialitás fejlesztésébe ágyazva

Akusztikus/verbális emlékezet fejlesztése

Akusztikus/verbális szerialitás fejlesztése

Nyelvi fejlesztés

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Román Bernadett: Javaslatok a beszédfejlesztéshez

Taníts meg engem! Fejlesztő program logopédiai óvodák számára

Dékány Judit - Krasznárné - Korompainé - Szekeres Zsuzsa: Gyakorlófüzet az R,L hangok tanításához

Dékány Judit - Krasznárné - Korompainé - Szekeres Zsuzsa: Gyakorlófüzet a sziszegő hangok tanításához

Thoroczkay Miklósné: Lazán perdülj!

Korompai Istvánné: Cserebere 1., 2., 3., 4.

Monthág Imre: Mondd ki szépen!

Ambrus Noémi és Gulyás Gabriella: Hangadó foglalkoztató füzet az sz, z, c, az s, zs, cs, és a ty, gy, ny hangok gyakorlásához /3 kötet/

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Dr. Gósy Mária - Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

IV. Tanácsok a hangzóhibával beszélő gyermekek szülei számára

A szülő mindig beszéljen a gyermekéhez, kísérje beszéddel mindazt, amit csinálnak.

Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. Nem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni! Ha rossz példát kap a gyermek, azt utánozza és így rögződnek beszédhangjai.

Türelmesen hallgassa végig, legyen érdeklődő, bátorító. Ösztönözze beszédkedvét.

Ha a gyermek hibásan ejtett egy szót, türelemmel javítsa úgy, hogy maga a szülő ismételje meg a pontos ejtést.

Sok vers, mondóka megtanulása segíti a szókincs bővülését.

Mindig nyelvtanilag korrekt mondatokat használjanak a beszélgetések során.

Gyermekük beszédét az általa hibásan mondott nyelvtani szerkezet helyes szülői megismétlésével segítsék.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A beszédmegértés a gyermek életkorának megfelelő szellemi szintje alatt van.

Látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett.

Szó- és hangképzési rendellenességek is előfordulnak.

II. A terápia elemei:

Akusztikai - fonetikai - fonológiai szint fejlesztése

Hallási figyelem fejlesztése

Verbális - akusztikus figyelem fejlesztése

Beszédhanghallás fejlesztése

Auditív differenciáló képesség fejlesztése

Verbális emlékezet/szerialitás fejlesztése

Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése

Lexikai szint fejlesztése

Passzív szókincs fejlesztése

Szóaktivizáló képesség fejlesztése

Morfológiai szint fejlesztése

Főnév

Névutók

Igék

Melléknevek

Kérdőszavak megértése

Szintaktikai - szemantikai szint fejlesztése

Szövegértés fejlesztése

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

A beszédhanghallás fejlesztése 4-8 éves életkorban Difer Programcsomag, Mozaik Kiadó

Érted(?) Vagyok! Feladatgyűjtemény a beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztéséhez Jó gyakorlat - Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Dr. Gósy Mária - Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

Dr Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak

László M. Ágnes: Beszédészlelés - Fimota Fejlesztő Füzetek 1.

László M. Ágnes: Beszédértés - Fimota Fejlesztő Füzetek 4.

László M. Ágnes: Auditív észlelés - Fimota Fejlesztő Füzetek 5.

IV. Tanácsok beszédészlelés és beszédmegértés zavarával küzdő gyermekek szüleinek

Ha az anyanyelvtanulás szempontjából legfogékonyabb időszakban a gyermekkel nem beszélgetnek eleget, nem beszéltetik annyit, amennyire szüksége lenne, akkor bizony lehetnek elmaradásai a fenti területeken.

Abban az esetben, ha a logopédus szakvéleménye alapján, – melyet az elvégzett diagnosztikus GMP vizsgálat során tapasztalt jelző tünetekre építve fogalmaz meg -, segítségre van szükség, a hatékony fejlesztéshez elengedhetetlen a szülők közreműködése.

A fejlesztéshez módszertani segédanyag áll rendelkezésre, melyet Dr. Gósy Mária állított össze a szülők számára. A gyakorlókönyvnek óvodás és iskolás változata van. Rendszeres, lelkiismeretes otthoni gyakorlással a beszédészlelési elmaradás korrigálható.

„ A programok használatához csak időre, türelemre és a gyermek szeretetére van szükség, nem pedig hozzáértésre.” (Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése, Budapest, 1994.)

Célunk az, hogy a gyermek a tisztán ejtett hangjait az adott szóban / szókapcsolatban / mondatban pontosan használja, a hangok helyes sorrendbe rendeződjenek, az ismétlés legyen pontos.

Fokozatok:

A segítő lassan, tiszta artikulációval zajmentes környezetben sorolja a modul anyagát, jelen esetben a szavakat. (Kezdetben lehet a köznyelvi tempónál is lassúbb az előmondás, de fokozatosan térjünk át a normál, köznyelvi tempóra!)

Segíthetjük a verbális memória, sorrendiség megjegyzésének működését, ha a szavakat nem egyesével, hanem 2-3-4… szót az elhangzás sorrendjében pontosan ismételtetünk a gyermekkel.

Ha könnyen megy az ismétlés zajmentes környezetben, akkor kérhetjük a gyermeket, hogy „zajos” helyen (pl: mosogatás közben, rádió/TV hangjával a háttérben) ismételjen. Jó, ha a figyelme nem kalandozik el, s ilyenkor is képes a pontos észlelésre, ismétlésre.

Gyorsíthatjuk az előmondást először zajmentes környezetben. A gyermeknek nem kell gyorsan beszélnie, csak pontosan észlelnie és megismételnie a segítő meggyorsított beszédét!

A gyors szó/szókapcsolat/mondat utánmondásokat „zajos” környezetben ismételtessük!

Mindezen fokozatok betartása érvényes az értelmetlen szavak és a mondatok utánmondásakor is.

A szóelőhívással a gyermek szókincsét aktivizálhatjuk. A kiejtett hangkapcsolatot be kell fejezni annyiféleképpen, ahányszor csak a gyermek tudja. ( Pl: MA-…, mama, madár, makaróni, majom, masni, mandarin, maszatos, makk stb)

A találós kérdések a mondatértést fejlesztik.

A beszédkészség, szókincs mobilizálására hasznos a „magyarázós játék”, az ellentétek megfogalmazása, a szókeresés épp úgy, mint az „asszociáció”, ahol olyan dolgokat várunk el a gyermektől, ami neki az adott szóról eszébe jut. (Nincs rossz válasz!)

A nagyon rövid történetek visszaidézésével fejlődik a gyermek verbális memóriája. A történetek folytatása növeli a képzelőerőt.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

Jellegzetessége: a hirtelen, vagy fokozatosan kialakuló beszédképtelenség, valamint görcsrohamok.

A betegség gyermekkori megbetegedés. Az addig egészséges fejlődést mutató gyermeken a beszédfejlődés hirtelen elakad. Nem tudja verbálisan kifejezni magát, ugyanakkor nonverbális kifejezésmódja normális lehet. Általában 3-8 éves kor között alakul ki.

II. A terápia elemei:

Stimulációs gyakorlatok a beszéd, a mozgás és a kognitív funkciók beindítására

A beszéd artikulációs, kinesztétikus aspektusának kialakítása/a magyar hangrendszer hangjainak formálása, tanítása, javítása

Szókincsbővítés, beszédindítás

Önmagára és környezetére vonatkozó ismeretek bővítése

Percepciófejlesztés

A nyelvi struktúrák rendezése

A beszédmegértés fejlesztése

Funkcionális kommunikáció a mindennapos élethelyzetekben

Finommotorika fejlesztése/ grafomotoros fejlesztés/ vizuomotoros koordináció

Olvasás-írás tanítása

Szövegértés fejlesztése

Pszichoszociális rehabilitáció

Egyénre szabott tanulási technika elsajátítása

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Szabó Borbála: Mozdulj rá! Mozgással kísért vers- és mondókagyűjtemény

Füzesi Zsuzsa: Mondókáskönyv

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Szabó Szilvia: Látogatás a beszéd birodalmába

Rosta Katalin-Rudas Zsuzsanna-Kisházi Gergely: Hüvelykujjam…

Kocsis Lászlóné-Rosta Katalin: Ez volnék én?

Tolnai Gyuláné: A természet üzenete

Szekeres Zsuzsa: 1. Kifestőkönyv a gyűjtőfogalmak gyakorlásához

Gállos Ilona-Dr. Kovácsné Nagy Ibolya: Első szótáram

Dékány Judit: Mit gondolsz? – Összefüggés

IV. Tanácsok szerzett afáziás gyermekek szüleinek

Célunk:

A gyermek fel tudja idézni a (régebben vagy újonnan) tanult szavakat.

Sok beszélgetéssel, szómagyarázattal segítjük a passzív és aktív szókincs bővülését.

korrekt, rövid nyelvtani szerkezetek használatával ösztönözzük őt az ismétlésre, ezáltal a magyar nyelv grammatikai szabályainak újratanulására, bevésésre.

az, hogy a gyermek a tisztán ejtett hangjait az adott szóban / szókapcsolatban / mondatban pontosan használja, a hangok helyes sorrendbe rendeződjenek, az ismétlés legyen pontos.

Fokozatok:

A segítő lassan, tiszta artikulációval zajmentes környezetben sorolja a modul anyagát, jelen esetben a szavakat. (Kezdetben lehet a köznyelvi tempónál is lassúbb az előmondás, de fokozatosan térjünk át a normál, köznyelvi tempóra!)

Segíthetjük a verbális memória, sorrendiség megjegyzésének működését, ha a szavakat nem egyesével, hanem 2-3-4… szót az elhangzás sorrendjében pontosan ismételtetünk a gyermekkel.

Ha könnyen megy az ismétlés zajmentes környezetben, akkor kérhetjük a gyermeket, hogy „zajos” helyen (pl: mosogatás közben, rádió/TV hangjával a háttérben) ismételjen. Jó, ha a figyelme nem kalandozik el, s ilyenkor is képes a pontos észlelésre, ismétlésre.

Gyorsíthatjuk az előmondást először zajmentes környezetben. A gyermeknek nem kell gyorsan beszélnie, csak pontosan észlelnie és megismételnie a segítő meggyorsított beszédét!

A gyors szó/szókapcsolat/mondat utánmondásokat „zajos” környezetben ismételtessük!

Mindezen fokozatok betartása érvényes az értelmetlen szavak és a mondatok utánmondásakor is.

A szóelőhívással a gyermek szókincsét aktivizálhatjuk. A kiejtett hangkapcsolatot be kell fejezni annyiféleképpen, ahányszor csak a gyermek tudja. ( Pl: MA-…, mama, madár, makaróni, majom, masni, mandarin, maszatos, makk stb)

A találós kérdések a mondatértést fejlesztik.

A beszédkészség, szókincs mobilizálására hasznos a „magyarázós játék”, az ellentétek megfogalmazása, a szókeresés épp úgy, mint az „asszociáció”, ahol olyan dolgokat várunk el a gyermektől, ami neki az adott szóról eszébe jut. (Nincs rossz válasz!)

A nagyon rövid történetek visszaidézésével fejlődik a gyermek verbális memóriája. A történetek folytatása növeli a képzelőerőt.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A nyelvelsajátítás normál folyamatai már a korai életkorban zavart szenvednek.

Nem képesek tipikusan fejlődő társaikhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket annak ellenére, hogy átlagos beszédkörnyezetben nevelkednek, érzékszerveik épek, értelmi képességük legalább átlagos, és neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok sem mutathatók ki náluk.

A beszéd hangzásának zavarai jellemezhetik. Pl.: abnormális hangmagasság, hangosság, tónus vagy rezonancia.

Ide azok a zavarok tartoznak, amelyek nem felelnek meg bármelyik specifikus kommunikációs zavar kritériumainak.

II. A terápia elemei:

Az általános fejlesztés részeként:

A gyermek kommunikációs kedvének felkeltése (pl. sok hangutánzó játékkal)

Nagy- és finommozgásainak fejlesztése (mondókákkal, gyermekdalokkal kísérve)

Hallási és látási figyelmének

Emlékezetének és grafomotoros készségének fejlesztése, stb.

Segíteni a szókincs bővülését, a magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítását. Így eljutunk a tőmondatoktól (pl. A maci megy.) az egyre hosszabb, összetettebb mondatok alkotásáig. Mindezek során a normál beszédfejlődés menetét követjük.

A beszédhangok helyes kiejtésének tanítására csak később kerül sor, ha a gyermek már beszél, de ennek előkészítése megkezdhető - először indirekt úton, azaz hangutánzással, majd direkt hangfejlesztéssel: azaz a tükör előtt végzett gyakorlatokkal (beszédszervek ügyesítése, ajak- és nyelvtorna), hallási megkülönböztető gyakorlatokkal.

Beszédészlelés és –megértés fejlesztése. Jó esetben a beszédértés fejlődése mindig kicsit megelőzi a beszédprodukció fejlődését. A gyermek tehát mindig többet ért, mint amennyit mond. Fontos tudni, van-e a gyermeknek ezen a területen lemaradása, mert fejlesztése ugyanúgy fontos, mint a beszéd kivitelezésének segítése.

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Szabó Szilvia: Látogatás a beszéd birodalmába

Dr Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak

Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!

Fehérné Kovács Zsuzsa, Mácsiné Hajós Katalin, Szebényiné Nagy Éva: Együtt lenni jó…

Szabó Borbála: Mozdulj rá! Mozgással kísért vers- és mondókagyűjtemény

Rosta Katalin, Rudas Zsuzsa, Kisházi Gergely: Hüvelykujjam…

IV. Tanácsok megkésett beszédfejlődésű (keveset vagy nem beszélő) gyermekek szülei számára

A beszédtanulás nem egyenletesen haladó folyamat. Időnként leáll, hogy újult erővel nekilóduljon. A gyermekek beszédfejlődésének üteme is igen eltérő lehet. Van, aki előbb, van, aki később kezd el beszélni. Hagyja, hogy a gyerek diktálja a tempót és ne erőltesse a „gyakorlást”. Fontos, hogy ne veszítse el a türelmét. Ne hasonlítgassa össze gyermekét folyton valaki máséval, mert így kudarcot élhet át Ön és a gyermeke.

A beszédfejlődésben alapvető fontosságú a meghitt anya-gyerek kapcsolat. Mosollyal, babusgatással jutalmazza, ha ”beszél” Önhöz. Ezzel növelheti a beszédre való motivációját. Egész magatartásával mutassa ki, hogy várja gyermeke megnyilatkozásait.

Hangsúlyoznunk kell a szemkontaktus szerepét is. Próbáljon minden kommunikációs helyzetben a szemébe nézni, forduljon mindig feléje úgy, hogy arca szemben legyen az övével. Így érezheti, hogy érdekli, érti és elfogadja őt, szereti, törődik vele, figyel rá.

Gagyogjon (ha még ezen a szinten áll gyermeke), amikor a kicsi gagyog ezáltal fenntarthatja motivációját, de közben minden adandó alkalommal beszéljen hozzá „normálisan”, egyszerű, rövid mondatokban.

A gyermeknek jóval azelőtt meg kell értenie, hogy egy szó mit jelent, mielőtt azt ki tudná mondani, Ezért beszéljen hozzá világosan, tagoltan és lassan, a szavak jelentését cselekvéssel, gesztusokkal, képekkel támassza alá.

Állandóan ismételgesse a neveket, a napi feladatokat, eseményeket.

Gondozási tevékenysége közben mindig mondja el, mit csinál vele.

Mindenféle zajjal, hanggal ismertesse meg. Mutassa meg, mit mondanak az állatok, hogyan berreg az autó, repülő. Mutassa meg, melyik hang honnan ered (porszívó, rádió, egyszerű hangszerek)

Hallgasson vele zenét. Énekeljenek, mondókázzanak sokat együtt. Különösen olyan ritmikus játékokat játsszanak, amelyeket mutogatással, gesztusokkal lehet kísérni. (Csipp, csipp, csóka..., Kerekecske, gombocska..., Ez elment vadászni...,)

Tegye lehetővé, hogy éneklés, beszéd közben a gyermeke lássa szájmozgását.

Meséljen neki egyszerű, kedves történteket. Ismételgesse kedvenc meséit és történéseit, hogy kialakuljanak benne a környező világgal kapcsolatos érzelmek. Minél gyakrabban nézegessenek együtt képeskönyvet, mesekönyvet. Kedvenc képeit újra és újra nézzék meg, ismételgessék neveiket. Mutasson rá az ismerős tárgyakra, mondja ki nevüket és bíztassa, hogy ő is mondja Ön után. Ha sikerül, mutassa örömét.

Mindent nevezzen meg. Mondja, minek milyen a színe, milyen anyagból készült (ha tárgyról van szó, tapintsák is meg) s nevezze meg egyéb tulajdonságait is.

Használhat jelzőket is (jó, finom, csúnya, stb.). Párosítsa ezeket a főnevekkel.

Használjon határozókat is, pl. itt, oda, stb. Hangsúlyozza az igéket, ha lehet játssza is el, hogy gyermeke jobban megértse azokat.

Ha gyermeke csak mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, mert ezzel még jobban beszűkíti kommunikációs eszköztárát. A gyermeke elveszítheti „beszédkedvét”, ami különböző magatartászavarokhoz vezethet. (pl. agresszió, félelem)

Sohase javítsa ki nyíltan a gyermek hibáit. Csupán ismételje meg azt, amit mondott helyesen. Esetleg kiegészítheti egy-két bővítménnyel az általa mondottakat. Mindenképpen érzékeltesse vele, hogy megértette, amit mondott.

Mindig válaszoljon feltett kérdéseire. Mindenről annyit mondjon el, amennyit fel tud gyermeke dolgozni. Viszont sose titkoljon el előle dolgokat, mert ha rájön, elveszítheti bizalmát.

Ezek a tanácsok az anya-gyermek együttlét alatt folyamatosan alkalmazhatók. Megnyugodhat, ha gyermeke az Öntől hallottakra bármilyen módon reagál (nem feltétlenül beszéddel!) ez azt jelenti, hogy a beszédet megértette.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

Az elemi mozgások kivitelezése gondot okozhat (korrekt kúszás, mászás, járás stb.)

A beszédfejlődés egésze késést, egyenetlenséget mutat.

A gyermek passzív és aktív szókincse gyengébb a korosztálya átlagánál.

Adódhatnak problémái a mozgás-beszéd integráció során.

A spontán beszélgetések alkalmával a magyar nyelv grammatikai szabályait nem mindig helyesen alkalmazza (agrammatikus / diszgrammatikus)

Nagy valószínűséggel hangzóhibák torzítják a beszédet.

Idetartozik nyelvi zavar.

II. A terápia elemei:

Mozgásfejlesztés

Alapmozgások koordinációjának javítása

Testtudat kialakítása

Vesztibuláris rendszer fejlesztése

A két testfél mozgásának összerendezése

Egyes érzékelési területek összekapcsolására irányuló gyakorlatok

Finommozgás fejlesztése

Téri tájékozódás fejlesztése

Beszédfejlesztés

Beszédkedv, kontaktus felkeltése

Artikulációs mozgásügyesítés

Ciklizálás

Hallási diszkrimináció fejlesztése

Szókincs fejlesztése

Magmondatok kialakítása

Grammatikai rendszer kialakítása

Szintaktikai szerkezetek kialakítása

Összefüggő beszéd fejlesztése

Megismerő funkciók fejlesztése

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Németh Erzsébet -S. Pintye Mária: Mozdul a szó…

Én is tudok beszélni 1. munkatankönyv

Ez elment vadászni... népi mondókák, népdalok, népmesék 0-4 éves gyerekeknek Szabó Borbála: Mozdulj rá…

Rosta Katalin-Rudas Zsuzsanna-Kisházi Gergely: Hüvelykujjam...

Beszédfejlesztés és környezetismeret I.

Fejlesztőlapok I. Feladatlapok az értelmileg akadályozottak számára

Természet és társadalom - játéklapok óvodásoknak

Gósy Mária - Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

Deákné B. Katalin: Anya taníts engem!

Szaitzné Gregorits Anna: Világunk hangjai I.-II (multimédiás hanganyag)

IV. Tanácsok megkésett beszédfejlődésű (keveset vagy nem beszélő) gyermekek szülei számára

A beszédtanulás nem egyenletesen haladó folyamat. Időnként leáll, hogy újult erővel nekilóduljon. A gyermekek beszédfejlődésének üteme is igen eltérő lehet. Van, aki előbb, van, aki később kezd el beszélni. Hagyja, hogy a gyerek diktálja a tempót és ne erőltesse a „gyakorlást”. Fontos, hogy ne veszítse el a türelmét. Ne hasonlítgassa össze gyermekét folyton valaki máséval, mert így kudarcot élhet át Ön és a gyermeke.

A beszédfejlődésben alapvető fontosságú a meghitt anya-gyerek kapcsolat. Mosollyal, babusgatással jutalmazza, ha ”beszél” Önhöz. Ezzel növelheti a beszédre való motivációját. Egész magatartásával mutassa ki, hogy várja gyermeke megnyilatkozásait.

Hangsúlyoznunk kell a szemkontaktus szerepét is. Próbáljon minden kommunikációs helyzetben a szemébe nézni, forduljon mindig feléje úgy, hogy arca szemben legyen az övével. Így érezheti, hogy érdekli, érti és elfogadja őt, szereti, törődik vele, figyel rá.

Gagyogjon ( ha még ezen a szinten áll gyermeke), amikor a kicsi gagyog ezáltal fenntarthatja motivációját, de közben minden adandó alkalommal beszéljen hozzá „normálisan”, egyszerű, rövid mondatokban.

A gyermeknek jóval azelőtt meg kell értenie, hogy egy szó mit jelent, mielőtt azt ki tudná mondani, Ezért beszéljen hozzá világosan, tagoltan és lassan, a szavak jelentését cselekvéssel, gesztusokkal, képekkel támassza alá.

Állandóan ismételgesse a neveket, a napi feladatokat, eseményeket.

Gondozási tevékenysége közben mindig mondja el, mit csinál vele.

Mindenféle zajjal, hanggal ismertesse meg. Mutassa meg, mit mondanak az állatok, hogyan berreg az autó, repülő. Mutassa meg, melyik hang honnan ered (porszívó, rádió, egyszerű hangszerek)

Hallgasson vele zenét. Énekeljenek, mondókázzanak sokat együtt. Különösen olyan ritmikus játékokat játsszanak, amelyeket mutogatással, gesztusokkal lehet kísérni. (Csipp, csipp, csóka..., Kerekecske, gombocska..., Ez elment vadászni...,)

Tegye lehetővé, hogy éneklés, beszéd közben a gyermeke lássa szájmozgását.

Meséljen neki egyszerű, kedves történeteket. Ismételgesse kedvenc meséit és történéseit, hogy kialakuljanak benne a környező világgal kapcsolatos érzelmek

Minél gyakrabban nézegessenek együtt képeskönyvet, mesekönyvet. Kedvenc képeit újra és újra nézzék meg, ismételgessék neveiket. Mutasson rá az ismerős tárgyakra, mondja ki nevüket és bíztassa, hogy ő is mondja Ön után. Ha sikerül, mutassa örömét.

Mindent nevezzen meg. Mondja, minek milyen a színe, milyen anyagból készült (ha tárgyról van szó, tapintsák is meg) s nevezze meg egyéb tulajdonságait is.

Használhat jelzőket is (jó, finom, csúnya, stb.). Párosítsa ezeket a főnevekkel.

Használjon határozókat is, pl. itt, oda, stb. Hangsúlyozza az igéket, ha lehet játssza is el, hogy gyermeke jobban megértse azokat.

Ha gyermeke csak mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené, mert ezzel még jobban beszűkíti kommunikációs eszköztárát. A gyermeke elveszítheti „beszédkedvét”, ami különböző magatartászavarokhoz vezethet. (pl. agresszió, félelem)

Sohase javítsa ki nyíltan a gyermek hibáit. Csupán ismételje meg azt, amit mondott helyesen. Esetleg kiegészítheti egy-két bővítménnyel az általa mondottakat. Mindenképpen érzékeltesse vele, hogy megértette, amit mondott.

Mindig válaszoljon feltett kérdéseire. Mindenről annyit mondjon el, amennyit fel tud gyermeke dolgozni. Viszont sose titkoljon el előle dolgokat, mert ha rájön, elveszítheti bizalmát.

Ezek a tanácsok az anya-gyermek együttlét alatt folyamatosan alkalmazhatók. Megnyugodhat, ha gyermeke az Öntől hallottakra bármilyen módon reagál (nem feltétlenül beszéddel!) ez azt jelenti, hogy a beszédet megértette.

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A beszéd folyékony ejtésében és tempójában megfigyelhető zavar.

Jelentősen megzavarja a beszéd folyamatosságát.

Jellegzetes, gyakran ismétlődő tünetei:

hangok, szótagok, szavak ismétlése, vagy nyújtása,

megakadások, szünetek beszéd közben,

problémás szavak elkerülése,

beszéd közben fokozódó fizikai feszültség.

II. A terápia elemei:

Lazító gyakorlatok, relaxációs gyakorlatok

Légzőgyakorlatok

Mozgáskoordináció fejlesztése

Beszédtechnika fejlesztése

hanggyakorlatok (ritmus, dallam, hangszín, hangerő megadásával)

hangindítások

Önkifejezés, önismeret elősegítése

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Fehérné Kovács Zsuzsa - Mácsainé Hajós Katalin - Szebényiné Nagy Éva: Együtt lenni jó…

Vinczéné Bíró Etelka: Én is tudok beszélni 3.

Szabó Borbála: Mozdulj rá!

Weöres Sándor: Bóbita

Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne

IV. Tanácsok dadogó gyermekek szüleinek

Nagyon nehéz feladat, hogy úgy reagáljon egy édesanya-édesapa gyermeke megakadásaira, mintha mi sem történt volna. Nem szabad tudatosítani a problémát a pici gyermekben. Sose mondjuk, hogy „Ne dadogj!”

Teremtsenek otthon szeretetteljes családi légkört. Nevelési elveik legyenek következetesek, melegen elfogadóak. Dicsérő szavaik építsék gyermekük önbecsülését, éreztessék, hogy bármikor fordulhat segítségért megértő szüleihez.

Nyújtsanak jó beszédpéldát, lassan, tiszta artikulációval fogalmazzák meg mondanivalójukat. Ügyeljenek arra, hogy a beszédük ne legyen hangos, mert a hangos beszéd növeli a feszültséget. Mondanivalójuk mindig legyen őszinte, álljon összhangban a testük, mimikájuk által sugallt érzelmekkel.

Legyen elegendő idő a gyermek meghallgatására, ne siettessék a mondanivaló megfogalmazásával.

Legyen kialakult napirend, ami biztonságot jelent. Ebben jusson elegendő idő a játékra, a mozgásra és a pihenésre. Együttléteik során énekelgessenek, verseljenek sokat. Ha a gyermek fáradt, ne beszéltessék.

Nagyon fontos: ha a megakadások, ismételgetések megközelítőleg 3 hónapon keresztül észlelhetőek a beszédben, mindenképp keressünk fel tanácsért egy szakembert!

I. A beszédprobléma rövid leírása:

Nagyon gyors beszéd a folyamatosság megszakításával.

A beszéd szabálytalan és nem ritmusos.

Gyors, löketszerű kitörések jellemzik, melyekben hibás szerkezetek fordulnak elő.

Rontja a beszéd érthetőségét.

II. A terápia elemei:

A személyiség rendezése

A figyelem fejlesztése

Légzőgyakorlatok

Artikulációs hibák rendezése

A beszédtempó csökkentése

A monotónia megszüntetése

A szókincs fejlesztése

Nyelvi rendezés

A mozgás és a ritmus javítása

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Thoroczkay Miklósné: Hangfejlesztés Beszédtechnika

Dr. Gósy Mária-Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok

IV. Tanácsok hadaró gyermekek szüleinek-Hogyan segíthetünk a hadarónak?

A hadaró személyiség javításához minden olyan dologgal hozzájárulhatunk, ami elősegíti, hogy rendezettebb, átgondoltabb, nyugodtabb tempóban élje az életét.

Segítsünk megszervezni a napirendjét. Tegyük fontossági sorrendbe az elvégzendő feladatokat. Próbáljunk időhatárokat szabni egy-egy feladat teljesítéséhez. Siker esetén természetesen a dicséretekkel se fukarkodjunk! Hagyjunk kellő időt mindig a pihenésre.

Az együtt töltött idő lehetőség szerint legyen békés, nyugodt. A normál tempójú (kellően lassú) beszédünk is tükrözze a bizalom légkörét!

Időtöltésünkbe csempésszünk be egy-egy figyelmet fejlesztő, összpontosítást ígérő játékot!

Használjuk ki a hadarók híresen jó humorérzékét!

Beszélgetés közben se rohanjunk! Legyen időnk végighallgatni a hadarót! Ellenkező esetben attól való félelmében, hogy nincs elég időnk rá, még inkább felgyorsítja a beszédét, s ezzel mi magunk kényszerítjük rossz megoldásra.

A hadarónak segítség, ha beszédére irányítjuk a figyelmét. Álljunk előtte jó beszédpéldával, ha túlságosan felgyorsulna, figyelmeztessük, kérjük meg, beszéljen hozzánk lassabban, hogy minden szavát pontosan megérthessük.

Fontos, hogy a beszédtechnikai gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakoroltassuk.

I. A beszédprobléma rövid leírása (nyílt orrhangzósság esetén):

Orvosi papírok nyomonkövetése, organikus állapot megfigyelése során fény derül a lágyszájpad rövidülésére esetleg bénulására / műtéttel korrigált orr-, ajak- és/vagy szájpadhasadék gyógyulására / fogak záródási rendellenességeire.

Nazális a hangszín.

Légzési rendellenességek tapasztalhatóak.

Fújás, szívás esetén „szökő levegő”, erőtlenség figyelhető meg.

Eltérő a beszédhangszín: fátyolozott / érces / préselt / levegős…

Hanghibák előfordulása gyakori.

II. A terápia elemei:

Artikulációs mozgásokat fejlesztő gyakorlatsorok

Ajaktorna

Légzéstorna

Nyelvtorna

Rezonancia gyakorlatok

Szájpadtorna

Akusztikus/verbális figyelem fejlesztése

Beszédhangok javítása (hangkialakítás, hangrögzítés, automatizálás, szenzoros és motoros differenciálás)

Nyelvi rendezés

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Ruth Becker és munkatársai: Ajak- és szájpadhasadékos kisgyermekek korai fejlesztése

Vörös Krisztina, Seper László: Mosolyogj bátran! Útmutató az ajak- és szájpadhasadékos gyerekek kezeléséhez

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Szabó Szilvia: Látogatás a beszéd birodalmába

IV. Tanácsok az ajak- és szájpadhasadékos gyermekek otthoni korai fejlesztéséhez

Légzésszabályozás

Fúvógyakorlatok

fúvással lehűteni az ételt

tenyérbe fújni

szappanbuborék fújása

gyertya, tollpihe fújása

pingpong-labda fújása szabadon, célba

gyertya elfújása pöfékelve ”P” hanggal

síp, furulya, duda fújása

szívószállal, csővel vízbe bugyborékolás

szívószállal, csővel gyertya, könnyű tárgyak elfújása

lufi fejfújása

tükörre, tenyérre leheléssel a levegő éreztetése

Szívógyakorlatok

vastag, rövid szívószállal ivás

vastag, rövid szívószállal papírszelet felemelése

a fenti gyakorlatok vékony, hosszú szívószállal

Vizuális, orientációs gyakorlatok

testrészek megismertetése

arcrészek megismertetése

ismerkedés az irányokkal

tükörhöz szoktatás (tükör előtti torna, mimikai játékok, grimaszolás tükör előtt

játékos ajak-és nyelvgyakorlatok:

fagyi, tejszínhab nyalása

ajak lenyalása (lehet becsokizni, lekvározni a szájszéleket)

a nyelvet az áll felé, az orrhegy felé irányítani

nyelvet szájzugtól szájzugig mozgatni

fogak végignyalása

ajak kerekítése, terpesztése

lefetyel a cica

puszidobás

I. A beszédprobléma rövid leírása:

Fátyolos, rekedt hangszínű beszéd hosszabb ideig jellemzi a gyermeket, mint egy megfázás.

Megrövidült a hangterjedelem, nem tudja olyan hosszan hangoztatni a hangokat, mint korábban.

Eltérő a hangmagasság (mély, magas, fejhang).

Feszített izmok figyelhetőek meg a beszélgetés során: tapasztalhatjuk a törzs, az arc, a nyak izmainak túlfeszülését. A nyaki erek kidagadhatnak a kommunikáció során.

Eltérő lehet a hangindítás (lágy/kemény).

A hangadás préselt / levegős.

II. A terápia elemei:

Izomtónus szabályozó gyakorlatok

A helyes beszédlégzés kialakítása, fejlesztése

Hallási figyelem és differenciáló képesség fejlesztése

Vibráció kialakítása, fejlesztése

Tiszta hang kialakítása, fejlesztése

Tiszta hang spontán beszédbe való beépítése

III. Ajánlott irodalom:

Dr. Balázs Boglárka: A rekedtség kezelése (hanggyakorlatokkal) gyermekeknek és felnőtteknek multimédiás gyakorlati anyaggal

IV. Tanácsok diszfóniás gyermekek szüleinek

A terápia eredményessége az otthoni mindennapos 5-10 perces gyakorlás függvénye.

A szülő figyelmeztesse gyermekét a halkabb, kisebb erőfeszítéssel járó beszédre. A család egész kommunikációja legyen feszültségektől mentes, halkabb. A környezet hangingerei (TV, számítógép stb.) se késztessenek senkit a beszéd hangosítására.

Lehetőség szerint játsszanak sok lazításra alkalmas játékot. A rekedtség fokozódása, a hangterjedelem rövidülése esetén inkább ne beszéltessék a gyermeket!

I. A beszédprobléma rövid leírása:

A központi idegrendszer sérülése miatt kialakuló kórkép, mely a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének zavarát okozza.

Érintheti az arc, a nyak, a szájpadi, az áll-, és nyelvmozgások pontos, akaratlagos kivitelezését.

Sérülhet a fonáció: eltérő színezetű lehet a hangszín.

Légzési rendellenességek tapasztalhatóak, ezáltal a beszéd lehet felgyorsuló / túlzottan lassú.

A koordinálatlan mozgások miatt artikulációs hibákat hallunk a kommunikáció során.

II. A terápia elemei:

Stimulációs gyakorlatok

Artikulációs mozgások koordinációját segítő gyakorlatsorok

Ajaktorna

Légzéstorna

Nyelvtorna

Rezonancia gyakorlatok

Szájpadtorna

Beszédhangok javítása (hangfejlesztés, hangrögzítés, automatizálás, szenzoros és motoros differenciálás)

Ritmusgyakorlatok

Nyelvi rendezés

III. Ajánlott irodalom

Az, hogy az Ön gyermeke számára melyik szakirodalom lenne a leghasznosabb, azt a könyv megvásárlását, beszerzését megelőzően egyeztesse gyermeke logopédusával:

Szabó Borbála: Mozdulj rá! Mozgással kísért vers- és mondókagyűjtemény

Rosta Katalin, Rudas Zsuzsa, Kisházi Gergely: Hüvelykujjam…

Bittera Tiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni I.

Szabó Szilvia: Látogatás a beszéd birodalmába

Dr. Balázs Boglárka: A rekedtség kezelése (hanggyakorlatokkal) gyermekeknek és felnőtteknek

IV. Tanácsok dysarthriás gyermekek szülei számára

A gyermek beszédfejlődése szempontjából nagyon fontos a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat.

A szülő mindig beszéljen a gyermekéhez, kísérje beszéddel mindazt, amit csinálnak.

Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. Nem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni! Ha rossz példát kap a gyermek, azt utánozza és így rögződnek beszédhangjai.

Türelmesen hallgassa végig, legyen érdeklődő, bátorító. Ösztönözze beszédkedvét.

Ha a gyermek hibásan ejtett egy szót, pontos artikulációval a szülő ismételje meg azt. 

Segítse gyermeke beszédmozgásainak kivitelezését úgy, hogy megragad minden kínálkozó alkalmat az artikulációs mozgások (ajak-, nyelvmozgások) pontos kivitelezésének gyakorlásához. Pl: különböző fújások gyakorlása gyertyával, szívószállal, ajakállások, nyelvmozgások kivitelezése tükör előtti utánzással stb.

A család kommunikációja legyen feszültségmentes, halk: ne kényszerítse a gyermeket a hangos, préselt beszédre.

Utánozd a hangjukat! Ha kinyomtatod, laminálod, szétvágod, puzzleként is használhatod. (Ha a képre kattint az automatikusan letöltődik.)

mentő= éó éó éó

tűzoltó= íű íű íű

baba= oá oá oá

farkas= aú aú aú

malac= uí uí uí

csacsi= iá iá iá

liba= gá gá gá

cica= miáú miáú miáú

hal= némán tátog

Játékos formában vezeti rá a gyermekeket a különböző arc és szájizmok mozgatására, a mozgás megtervezésére, alkalmazására és felismerésére. Logopédusok által kifejlesztett játék. A Grimassimix bohóciskolában vidám órákat töltenek a gyerekek. Ebben az iskolában nem az írás, olvasás vagy a számolás a fő tantárgy, hanem a grimaszvágás. 4 éves kor felett ajánlott. Óvodásoknak is kiváló.

Beszédfejlődést segítő kártyák. A kártyákon lévő gyakorlatok támogatják a beszédhangzók pontos tervezését, kivitelezését. Ebben a könyvben a szerzők, azt szeretnék bemutatni a szülőknek, hogy hogyan segíthetik játékos formában óvodás és kisiskolás gyermeküket a tiszta beszéd, a helyes ejtés kialakításában, fejlesztésében. Fontosnak tartják, hogy tudatosabban figyeljenek gyermekeik beszédkészségének, nyelvhasználatának kialakulására, fejlődésére. A játékok együttes kipróbálása örömtelivé és hasznossá teheti a közösen eltöltött időt.

A hangok, a hallás világába vezet. A gyermekek a hangok felismerését gyakorolják, három különböző játéklehetőséggel. A színes táblák négy hangos helyszínre kalauzolnak: hangverseny terembe, éneklő óvodások közé, zajos utcára és egy mesebeli faluba. A kis képek és korongok az ott hallható hangok forrásait ábrázolják, a CD-n a hozzájuk tartozó hangok szólalnak meg.

Ennek segítségével a gyermek, a látott és a hallott információkat dolgozhatja fel. Fejleszti a koncentrációt, memóriát, beszédkészséget. A hallást, a hallás utáni azonosítást helyezi előtérbe. A mindennapi életünk hangjait kell megkülönböztetniük a gyerkőcöknek. A korongokat a megfelelő helyre kell helyezni a játéktálán annak megfelelően, ahogy a hangokat meghallják. 36 hang egymás után különböző sorrendben hangzik el, négyszer egymás után hallhatók. Lehetőséget ad egyszerűbb feladatokra is, így kisebbeknek is bátran ajánljuk.

A játék 90 kártyát tartalmaz, mindegyiken egy-egy versbe szedett találós kérdés látható. A megfejtést a kártya hátoldalán lévő színes rajz árulja el. A helyes válaszért zseton jár. A játékot az nyeri, aki a legtöbb zsetont összegyűjti.

Ehhez a játékhoz, anya kitalál egy történetet. Rakd sorba a képeket az elhangzottak alapján! Először a mese hallgatása közben is rakosgathatod a képeket, később csak az egész történet elhangzása után. Jól használhatók még Szutyejev: Vidám mesék című könyvének képei, történetei. A feladat segíti a vizuális észlelést, a sorrendiség felismerését, időben és síkban való tájékozódást, és a logikus gondolkodást.

A játék utasítása szerint a gyerekeknek vagy 5 kártyát kell logikai sorrendbe rendezniük, vagy egy hatos sorozatból ötöt kell időrendbe helyezni, és a hatodikat kell megtalálni, ami kilóg a sorból. A játék célja a logikus gondolkodás. Segíti a figyelemzavaros gyermekek terápiáját. Jól használható szókincsfejlesztésre, mondatalkotásra, igeragozás és az igeidők gyakorlására, összefüggő szöveg alkotására, történet elmesélésére.

Mesélj a képről! – A gyermek „meséléséből” tájékozódhatunk beszédállapotáról: szókincséről, nyelvtani kifejezőkészségéről, hanghibáiról. A mesélés során a fent említett részképességek fejlődhetnek. A kezdeti felsorolásokból, kell eljutni a rövidebb, egyszerű, majd az egyre hosszabb mondatok megfogalmazásán át, az önálló mesélésig. Pösze terápia során segít a tanult hangok beépülésébe.

Végtelen számú mese lehetőségét rejtik magukban. Ilyenek pl. a Keress, találj, mesélj! című képeskönyvek. A kötet oldalai rengeteg keresni-, találni- és mesélnivalót rejtenek. Piac, óvoda, építkezés, orvosi rendelő, strand, állatkert, bevásárlóközpont, vasútállomás – mind-mind izgalmas, felfedezésre váró helyek az apróságok számára.

A kisebb gyermekek számára kialakított, különleges fejlesztőjáték, amelynek használata már (2 és fél), 3 éves kortól ajánlott, egészen az első osztály elkezdéséig. Az óvoda évei alatt segítségére lesz a gyermekeknek a színek és formák felfedezésétől egészen a számokkal kapcsolatos ismeretek elsajátításáig. A játékhoz szükséges egy LOGICO-keret és néhány feladatkártya. A keret könnyen kezelhető, fejleszti a vizuális észlelést, a szem- és kézkoordinációt. A keret színes korongjainak tologatásával jelölheti be a gyermek a helyes megoldást. A feladatkártyák tematikus csomagokban kaphatók, minden csomagban 16 darab van. Elülső oldalukon található a feladat, hátoldalukon a megoldás – a kártyát megfordítva és visszahelyezve a keretbe a gyerekek magukat ellenőrizhetik. A LOGICO tartós eszköz, amelyet újból és újból elő lehet venni, a kisebb testvérek is „örökölhetik".